A InfoWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „<cim cim3="További generációk" cim2="Magasszintű Programozási Nyelvek I." cim1="Imperatív, procedurális nyelvek alapjai" prev="mp1/page005" next="mp1/page00...”) |
Aktuális változat (2009. október 15., 09:38) (lapforrás) |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
<path p1="Kezdolap|Kezdőlap" p2="EBooks|Jegyzetek" p3="mp1/Nyitolap|Tartalomjegyzék" | <path p1="Kezdolap|Kezdőlap" p2="EBooks|Jegyzetek" p3="mp1/Nyitolap|Tartalomjegyzék" | ||
xx="-" | xx="-" | ||
| - | w1="mp2 | + | w1="mp2/Nyitolap|Gyakorlatok" w2="mp1/Tematika|Vizsgatematika" w3="cs/Blog|Programok C# nyelven" |
/> | /> | ||
Aktuális változat
További generációs programozási nyelvek
Jelenleg (2009) a világban futó fejlesztések nagy része valamilyen OOP nyelven folyik. Nagy mennyiségű még a korábbi technikákban (tisztán harmadik generációban) fejlesztett kódok mennyisége, melyeket természetesen életben kell tartani. Természetesen kutatások folynak az újabb generációs programozási nyelvek fejlesztésének irányában, de egyelőre nem dőlt el a jövő.
Negyedik generáció
A negyedik generáció már kialakult. A fő szempont a nyelvek kifejezőerejének növelése, miközben a lehetséges szintaktikai hibák fordítási időben történő kiszűrése megmaradt fontos célnak.
A kifejezőerő az a jellemzője egy programozási nyelvnek, hogy hány sorból,utasításból, karakterleütésből milyen bonyolultságú problémát lehet megoldani.
A negyedik generációba soroljuk a specializált nyelveket. Ezek már nem általános célú programozási nyelvek, vagyis más-más specializált nyelvre van szükségünk, ha matematikai, grafikai, adatbáziskezelési problémát kívánunk kezelni.
A legismertebb ilyen példa az SQL nyelv, melyen az adatbázis-kezelési problémákat tudjuk leírni.
Ötödik generáció
Az ötödik generációnak bizonyos források a mesterséges intelligencia nyelveket tekintik. Ezekkel a programozási nyelvekkel elvileg az emberi gondolkodás leírása történne meg. E nyelvek kutatása, fejlesztése még folyamatban van.
