Személyes eszközök
Keresés

 

A InfoWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Aroan (vita | szerkesztései) 2009. október 15., 09:39-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)


Microsoft

A Microsoftot Albuquerque-ben, Új-Mexikóban alapította 1975-ben Bill Gates és Paul Allen a Micro-soft név alatt, hogy BASIC-fordítóprogramokat fejlesszenek és árusítsanak. A Micro-soft (a microcomputer (mikroszámítógép) és a software (szoftver) szavak összevonása) nevet Bill Gates használta először egyik Paul Allennek címzett levelében 1975. november 29-én. A Microsoft 1976. november 26-án vált bejegyzett védjeggyé.

A Microsoft Corporation a világ egyik legnagyobb szoftvervállalata. Több mint 90 000 alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 150 országban. Székhelye Redmondban, Washington államban van. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

A Microsoft cég mint szoftverfejlesztő cég természetes módon igényli a programozási nyelvet. Mint kellő ipari, pénzügyi erőforrással rendelkező cég, a programozási nyelvek és futtató rendszerek fejlődésének irányait is képes befolyásolni.

A Microsoft cég a felhasználók széles köreiben ismert, elsősorban

  • operációs rendszereiről (Windows XP, Vista, ...)
  • irodai szofvereiről (Office: word, excel, powerpoint, ...)
  • internetes szoftvereiről (MSN, Internet Explorer, Outlook)

A programozók egy teljesen más oldalát is ismerik a Microsoft-nak. Számukra a világ egyik legjobb C++ fordítóját (Microsoft Visual C++ compiler), bőséges fejlesztői csomagját (MFC - Microsoft Foundation Classes), egyik igen fejlett fejlesztőrendszerét (Visual C++) készíti.

Microsoft.NET

A Legenda szerint egy szép őszi napon a Microsoft emberei átballagtak a SUN Microsystems székhelyére, hogy megbeszéljék azt a témát, mely szerint a Microsoft a SUN által fejlesztett JAVA programozási platformot szívesen használná saját jövőbeli programozási platformjaként. Azonban igényeiknek megfelelően néhány bővítést, kiegészítést kértek a jövőbeli JAVA verziókba beletenni (logikusan nem ingyen kérték ezt). Azonban a SUN erre nem reagált megfelelően, így a Microsoftos fiúk dolgavégezetlen ballagtak haza. Kicsit felhergelték magukat, megittak egy rakás kávét, és elindították a Microsoft.NET projektet...

2002-ben a Microsoft új programozási platformot indított el, melyet Microsoft.NET-nek neveztek (röviden csak .NET, dotNet) el. A mai időkben ez egy igen erőteljes, és piaci meghatározó szerepet betöltő fejlesztési megoldás, mely mindenképpen figyelmet érdemel.

Megjegyzendő, hogy a Microsoft felsorolt üzleti termékei a .NET előtt már elkészültek. Komplett, nulláról kezdődő újraírásuk jelentős erőforrást kötött volna le, ezért jelenleg a fejlesztésük még a korábbi technológiákban zajlik.

A Microsoft.NET egy virtuális futtatórendszerrel felszerelt programozási platform. Ezen platform neve Microsoft.NET Framework, jelenleg (2009) a 3.5-ös verziószámmal rendelkezik, és teljesen ingyenesen letölthető a Microsoft honlapjáról.

Mivel virtuális futtató rendszerű, tartalmaz egy virtuális gépi kódú programozási nyelvet (Microsoft CIL), melyre lefordított programokat a Framework képes futtatni. A fordítást az erre felkészített fordítóprogramok végzik. Maga a Microsoft a legnépszerűbb programozási nyelvekhez (C++, Basic) készít fordítóprogramot, de szabad bárkinek a virtuális nyelv ismeretében saját programozási nyelveihez is ilyen fordítót készíteni.

A Microsoft.NET alapjaiban OOP technológiára épül, ez a virtuális nyelvben is megnyilvánul. Ez a nem OOP nyelvekből történő fordítást alapvetően nehezíti. Egyéb különbségek is fellelhetőek, pl a Garbage Collector jelenléte miatt szükségtelenné vált a memóriaterületek direkt felszabadítása, és a Win32 natív pointerek használata. E miatt az erre nem felkészített nyelveket kis mértékű szintaktikai módosításokkal látták el. Így a Microsoft is módosította saját korábbi Visual Basic programozási nyelvét, az új nyelv neve Visual Basic.NET. Hasonlóan a korábbi Visual C++ nyelvét is módosította, az új nyelv a Visual C++.NET lett.

Ezen módosított programozási nyelvek alapvető szintaktikája nem változott meg, inkább csak kiegészült, illetve a szükségtelen részek el lettek távolítva. A korábbi nyelveken képzett programozók rövid képzés után képesek lettek az új platformon is programozni.

A Microsoft célja ezzel a platformmal nem titkoltan az, hogy a programozóknak ne kelljen minden egyes programozási platformra más-más programozási nyelveket használni. A Microsoft.NET-ben lehet Windows interface-el rendelkező programok fejlesztése csakúgy, mint WEB alkalmazások fejlesztése. De mobil eszközök (PDA) programozása is ugyanebben a környezetben végezhető el.

Ma már több mint 50 programozási nyelvhez készült .NET fordító, tehát a programozási feladatokat a programozók széles választékú nyelven is megoldhatják: .NET programozási nyelvek listája.

A .NET Framework a Microsoft által fejlesztett módon csak a Windows környezetben létezik, de a Linux világ ezt persze nem tűrte el, ezért készítik a saját .NET Framework-jüket is. Ez a MONO projekt. A Linux-os fiúk pompás munkát végeznek, de mindíg le vannak maradva pár lépéssel (értelemszerűen).

A Microsoft.NET ingyenesen letölthető része tartalmaz fordító és szerkesztőprogramokat is a Basic, C++, C# nyelvekhez, melyekkel tetszőlegesen nagy projektek is fordíthatók, így a programozók elvileg beruházás nélkül is használhatják üzleti célú fejlesztésekre ezt a platformot.

Persze a Microsoftot vicces lenne jótékony szervezetnek gondolni. Semmi sincs ingyen. A Microsoft kiadott egy fejlesztési eszközt erre a platformra, a Visual Studio.NET-en. Ennek a Framework verzióihoz illesztett verziói léteznek az alábbiak szerint:

  • Visual Studio.NET 2003, mely a Framework 1.0, és 1.1 verziókhoz készült
  • Visual Studio.NET 2005, mely a Framework 2.0 verzióhoz készült
  • Visual Studio.NET 2008, mely a Framework 3.0, és 3.5 verziókhoz készült

Megjegyezzük, hogy a 3.0-ban fellelhető fejlesztési bővítmények (foundation-ok) egyéb kiegészítő eszközöket is igényelhetnek, melyet Expression termékcsaládban jelentetett meg a MS: Expression Web, Expression Blend, stb.

Ezek elég drága szoftverek egy egyszerű ember pénztárcájához mérten, egy programozó cégnek pedig elég sok példányban kell őket megvásárolni, hogy programozói jogtisztán használhassák. Azonban a programozók termelékenységének növelése a kevesebb munkaórában többet elv alapján ezen termékek árait természetesen behozzák.

C#

A Microsoft a .NET platform kiadásakor kiadott egy vadonatúj programozási nyelvet is. Nem mintha szükség lenne erre a nyelvre, hiszen a fent említett nyelvek bármelyike egyenrangúnak tekinthető. Nincs tehát arról szó, hogy a C#-ban olyan problémák is megoldhatóak, olyan szolgáltatásokhoz is hozzá lehet férni, amely más nyelveken nem.

Ugyanakkor a C# egy letisztult szintaktikával rendelkező programozási nyelv, melynek alapjait más, sikeres nyelvek vetették meg. A Microsoft egyszerűen áttekintette a legelterjedtebb programozási nyelveket, sorra vette mik azok a plusz lehetőségek, amelyek egyikben-másikban jelen vannak, és mik azok a hibák, amelyek a programozóknak zavart, hibalehetőséget jelentettek. A C#-ban igyekeztek a jó tulajdonságokat maximalizálni, a rosszakat minimalizálni. Megjegyzendő, hogy a C# egy tisztán OOP nyelv, ezzel is átlépve az egyik legnépszerűbb programozási nyelv, a C++ korlátait.

A C# sikerességét jelöli, hogy a programozók üdvözölték ezt az új nyelvet, és sok programozó szinte azonnal átszokott erre a nyelvre. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a C# szintaktikai alapjai nagyon erősen a C, C++ nyelvekre van építve, ezért az átállás könnyen ment.

A mai programozóképzésben ezen letisztult, egyszerű szabályokra épülő nyelv fontos részt képez. Megtanulásával nem csak a C# nyelvhez jutunk hozzá, hanem kevés továbbképzéssel C++, Java, PHP, egyéb C alapú nyelveken is képesek leszünk programozni.

Névadás

A C nagyon régi programozási nyelv, mely megjelenése után robbanásszerűen terjedt el. Egyetlen hátránya a tisztán harmadik generáció akkoriban még nem ismert korlátai voltak. De ezen korlátok idővel komoly akadállyá váltak, továbbfejlesztési lépéseket kellett tenni.

A C nyelven létezett egy ++ operátor (pluszplusz) operátor, hogy a gyakori növeljük meg egyel műveletet egyszerűen le lehessen írni:

i=i+1;   
i++;

A fenti i=i+1 jelentette az i változó értéke legyen a korábbi értéke plusz egy, melynek rövidebb leírása volt az i++. Ezt másképpen tegyük az i változót erősebbé, jobbá módon is lehetett olvasni.

A C nyelv OOP kiegészítésekkel bővített nyelve a C++, melyet eképpen tegyük a C nyelvet erősebbé, jobbá értelmezésben lehet olvasni (az informatikusok nagyon vicces fiúk - hz).

A C# eredeti neve 'cool' volt, amely magyarul csak dögös-nek lehetne fordítani (számos hasonló értelmű jelzőt használnak a fordítók az aktuális szövegkörnyezetbe illesztéshez). A C# nyelv a C++ nyelvet fejlesztette tovább, tette erősebbé és jobbá. Azonban a C++++ már mókásan nézett ki, ezért az utolsó két ++ jelet betolták az első két pluszjelbe, kicsit függőlegesen eltolva. Így a négy darab + jelből # jel vált. Így készült a C# név (igazából a Microsoftos fiúk a legnagyobb humorzsákok - hz).

A C# másik olvasata a Cisz, amely zenei környezetben a C hang fél hanggal feltolását jelenti (tehát megint valamilyen módon a C-hez képest jobbítást fejez ki).

Harmadik jelentése a kiejtésből adódik (C# ejtsd szí sarp), amely megegyezik a see sharp angol szavak kiejtésével, melyet magyarra a láss élesen módon lehetne megtenni.

(igazából a Microsoftos fiúk piszokul ráérnek ezekre, valószínűleg erre direkt fizetett emberekkel rendelkeznek - hz)


Hernyák Zoltán
A lap eredeti címe: „http://wiki.ektf.hu/wiki/Mp1/page020
Nézetek
nincs sb_174.129.59.198 cikk