Személyes eszközök
Keresés

 

A InfoWiki wikiből



Zárthelyi dolgozat írása

A zárthelyi dolgozatokat gép előtt kell írni. Sem papíros és elektronikus alapú segítséget nem lehet használni. Egyeteln kivételt képez a Visual Studio Súgó-ja. Internetes weblapok nem látogathatók!

A feladatok megoldására 2x45 perc áll rendelkezésre. Az idő leteltével a megoldások forráskódját (.cs file-ok) kell beadni. A forráskódnak minden esetben tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • a dolgozat írásának időpontját (nap, óra)
  • a megoldott feladat sorszámát (csoport, azon belül feladat sorszáma)
  • a megoldó nevét, és e-mail címét, neptun kódját

A megoldásokat web-es email kliensen keresztül kell egy csatolt file-ként elküldeni, ezért kérem mindenkit, hogy legyen ilyen jellegű accountja.

Mivel egyes web-es levelezők a csatolmányokat csak rövid ideig őrzik meg, ezért javasolt a forráskódokat a levél törzsébe is bemásolni (copy-paste). A Visual Studio-ból való direkt Copy-Paste a Syntax-Highlight miatt HTML-es alapon megy, melyet viszont egyes levelező felületek rosszul értelmeznek. Ezért javasolt a forráskódot copy-paste-val először a jegyzettömbbe (notepad) bemásolni, majd onnan újabb copy-paste-val tovább másolni a levél törzsébe, így garantált a plain text eredmény.

Tartalomjegyzék


Zárthelyi Dolgozat (A)

#1. feladat

Írjunk olyan programot, amely bekéri egy sorozat első négy elemét, majd meghatározza, hogy

  • ez a 4 elem számtani sorozatot alkot-e (az elemek különbsége állandó)
  • mértani sorozatot alkot-e (az elemek hányadosa állandó)
  • egyéb jellegű sorozatot alkot-e
#2. feladat

Írjunk olyan programot, amely addig kér be egész számokat billentyűzetről, amíg azok összege meg nem haladja a 100-at. A végén írjuk ki a bekért számok közül hány volt páros, és hány volt páratlan.

#3. feladat

Írjunk olyan programot, amely véletlen, kétszámjegyű értékekkel feltölt egy 30 elemű vektort, majd azt kiírja a képernyőre egymás mellé, vesszővel elválasztva az elemeket. A kiírás után addig kérjünk be két egész számot (a, b), amíg az 'a' kisebb lesz, mint 'b'. Határozzuk meg, hogy hány olyan tömbelem van, amelyik az [a,b) intervallumba esik.

#4. feladat

Írjunk olyan programot, amely egy 10 elemű vektort a következőképp tölt fel billentyűzetről:

  • bekérünk egy sorszámot
  • leellenőrízzük hogy létezik-e ilyen vektorelem egyáltalán, és az még nem került feltöltésre.
  • Ha ezen sorszámú vektorelem már kapott értéket, akkor azt még egyszer ne engedjük feltölteni
  • ha minden rendben van, akkor bekérhetjük értéket is
  • ha a sorszám -1, akkor kérjük be az értéket, és minden olyan tömbelem, amely még nem kapott értéket - annak legyen ez az értéke

Ezt ismételgessük addig, amíg minden tömbelem meg nem kapta az értékét. Ekkor lépjünk ki a ciklusból, és írjuk ki a vektor elemeit a képernyőre.

Zárthelyi Dolgozat (B)

#1. feladat

Írjunk olyan programot, amely bekéri egy sorozat első négy elemét, és egy ötödik értéket (d), majd eldönti, hogy az elemek különbsége rendre nagyobb-e a 'd' értékénél, vagy nem. Ha nem nagyobb, akkor kiírja, hogy melyik (mely) elemek különbsége nem megfelelő.

#2. feladat

Írjunk olyan programot, amely addig kér be egész számokat billentyűzetről, amíg összesen legalább 10 db negatív vagy pozitív számot nem írunk be (a 0 nem számít sem negatív, sem pozitív számnak jelen feladatban). Kilépés után adjuk meg, melyik számtípusból írtunk be többet.

#3. feladat

Írjunk olyan programot, amely véletlen, három számjegyű értékekkel feltölt egy 40 elemű vektort, majd azt kiírja a képernyőre egymás mellé, vesszővel elválasztva az elemeket. A kiírás után addig kérjünk be egy egész számot (a), amíg az is három számjegyű nem lesz. Határozzuk meg, hogy hány olyan tömbelem van, amelyik az [a-50,a+50) intervallumba esik.

#4. feladat

Írjunk olyan programot, amely egy 15 elemű vektort a következőképp tölt fel billentyűzetről:

  • bekérünk egy sorszámot, és egy darabszámot, valamint egy értéket
  • ezen sorszámtól ennyi darab még fel nem töltött tömbelemnek legyen az értéke a bekért szám
  • amely tömbelem már kapott értéket, azok értéke ne változzon meg
  • mindig írjuk ki, hogy hány darab vektorelem (és esetleg melyek) kaptak értéket ebben a körben
  • figyeljünk rá, hogy nehogy alul-, vagy túlindexeljük a vektort

Ezt ismételgessük addig, amíg minden tömbelem meg nem kapta az értékét. Ekkor lépjünk ki a ciklusból, és írjuk ki a vektor elemeit a képernyőre. ( pl az alábbi esetben: [sorszám=2, darab=4, érték=10] 4 db tömbelem kapja meg a 10 értéket).

Zárthelyi Dolgozat (C)

#1. feladat

Írjunk olyan programot, amely bekéri egy sorozat elemeit, majd meghatározza, hogy

  • ezen elemek számtani sorozatot alkotnak-e (az elemek különbsége állandó)
  • nem számtani a sorozat jellege

A program tetszőleges elemszámú sorozatra könnyedén átalakítható legyen. Tesztelési céllal működjön 5 elemre, de akár 100 elemű sorozatra is alkalmazható legyen a program jelentős mértékű átalakítása nélkül.

#2. feladat

Írjunk olyan programot, amely addig kér be egész számokat billentyűzetről, amíg a beírt páros számok összege nagyobb nem lesz mint a beírt páratlan számok összege. A végén írjuk ki melyik számtípusból mennyi darabot írtunk be, és mennyi azoknak az összege.

#3. feladat

Írjunk olyan programot, amely egy 10 elemű vektort a következőképp tölt fel billentyűzetről:

  • bekérünk egy sorszámot
  • ellenőrizzük le, hogy létezik-e ilyen vektorelem egyáltalán, és ő még nem került feltöltésre. Ha ezen sorszámú vektorelem már kapott értéket, akkor azt még egyszer ne engedjük feltölteni
  • ha minden rendben van, akkor bekérhetjük értéket is
  • ha a sorszám -1, akkor kérjük be az értéket, és minden olyan tömbelem, amely még nem kapott értéket - annak legyen ez az értéke
  • ezt ismételgeti amíg, a teljes tömb feltöltésre nem kerül

( a tömbelemeknek garantáltan nem kívánjuk értékül adni a feltöltések során a -1 értéket )

Zárthelyi Dolgozat (D)

#1. feladat

Kérjünk be egy egész számot (’a’) billentyűzetről. Ezen értéknek csakis pozitív számot fogadhatunk el (ha nem – ismételjük be a bekérést amíg megfelelő értéket nem kapunk). Majd kérjünk be egy ’b’ számot is billentyűzetről. Ezen ’b’ érték legalább 10-el nagyobb kell legyen mint az ’a’ értéke (ha nem- ismétlés amíg megfelelő nem lesz). Írassuk ki az [a..b] intervallumbeli páros számokat a képernyőre.

#2. feladat

Kérjünk be billentyűzetről egy számot szövegesen (pl ’egy’, ’kettő’). A beírt szöveges formájú szám kétszeresét írjuk ki a képernyőre numerikus alakban. A program működjön 1..10 közötti egész számokra. Egyéb beírások esetén jelezzünk hibát. Ezek után újabb számot kérjünk be, és írjuk ki a háromszorosát. Újabb bekérés után már a négyszeresét. A szorzót csak akkor növelhetjük, ha a beírt érték feldolgozható szám. Ezt addig folytassuk, amíg a ’kilépés’ szöveget nem írja be a program kezelője.

#3. feladat

Egy 20 elemű vektort töltsünk fel véletlen értékekkel (10-40 közötti számokkal). Határozzuk meg, hogy a páros és a páratlan sorszámú elemek összege hány százalékban tér el egymástól. Az eltérés értékét írjuk ki a képernyőre. Írassuk ki, melyik szám hányszor fordul elő a tömbben.

Zárthelyi Dolgozat (E)

#1. feladat

Kérjünk be két egész számot billentyűzetről (a és b), és írassuk ki a képernyőre az [a-b,a+b] intervallumba eső, hárommal osztható, de nem páros számokat.

#2. feladat
Kérjünk be egy egész számot billentyűzetről majd soroljuk fel milyen számokkal osztható, és ha osztható egy számmal, akkor az hányszor van meg benne (átfogalmazva, hányféleképpen és hogyan írható fel két egész szám szorzataként).
#3. feladat

Kérjünk be két egész számot billentyűzetről a 10..90 intervallumból. Amennyiben a beírt számok ezen kívül eső egész számok lennének, úgy addig ismételjük a bekéréseket, amíg megfelelő értékeket nem kapunk. A két számot fogjuk fel mint életkorok, egy apa és a fia életkorait. Adjuk meg, hány éves volt az apa, amikor a fia megszületett.(nem tudni melyik életkort adják meg előbb, a fiút vagy az apáét). Amennyiben az apa fiatalabb volt ekkor mint 18, vagy idősebb mint 50, akkor a program írja ki, hogy ’bár ez nehezen hihető’.

#4. feladat

Egy 20 elemű vektort töltsünk fel véletlen értékekkel (10-40 közötti számokkal). Határozzuk meg a tömbelemek átlagát, és hogy hány olyan szám van, amelyik ezen átlagérték 90%-tól kisebb, vagy nagyobb mint az átlagérték 110%-a. Soroljuk fel ezen számokat (minden számot csak egyszer írhatunk ki).

Zárthelyi Dolgozat (F)

#1. feladat

Kérjünk be két egész számot billentyűzetről (a és b), majd egy műveleti jelet és írassuk ki a két szám közötti művelet eredményét.

#2. feladat

Kérjünk be két egész számot billentyűzetről majd adjuk meg, melyek azok a számok, amelyek mindkét számnak osztói, és mindkét számban megvan legalább háromszor.

#3. feladat

Kérjünk be induláskor egy egész számot (’n’), majd ennyi darab (’n’) pozitív, páros számot. Amennyiben a kezelő nem ilyen számot ír be, azt hagyjuk figyelmen kívül. A végén adjuk meg a pozitív, páros számok közül a legnagyobbnak az értékét, és ezen számok összegét.

#4. feladat

Töltsünk fel egy 10 elemű vektort egész számokkal billentyűzetről oly módon, hogy az első szám legalább 20 kell legyen, a további számok mindig nagyobbak kell legyenek mint az őt megelőző tömbelemek. Amennyiben a kezelő nem a szabályoknak megfelelő számot írna be, úgy addig ismételjük az adott érték bekérést, amíg megfelelő nem lesz a beírt érték. A végén adjuk meg mennyi a legkisebb és legnagyobb tömbérték számtani közepe. Adjuk meg hány olyan szám van, amely ezen értéknél kisebb.


Hernyák Zoltán
A lap eredeti címe: „http://wiki.ektf.hu/wiki/Mp2/gyak07
Nézetek
nincs sb_3.233.219.101 cikk