A InfoWiki wikiből
WikiSysop (vita | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „<cim cim3="Vektorok gyakorlása" cim2="Gyakorlat anyaga" cim1="Magasszintű Programozási Nyelvek I." prev="mp2/gyak05" back="mp2/Nyitolap" next="mp2/gyak07" ...”)
Újabb szerkesztés →
Aktuális változat
Vektorok gyakorlása
A korábban említett feladatok, amelyek több számot is bekérnek és feldolgoznak - átalakíthatóak vektoros megoldásra. A vektoros feldolgozás előnye, hogy a bekért számokat eltároljuk, így nem csak egyszer, de többször is feldolgozásra kerülhetnek.
Kérjük be az osztály 10 tanulójának matematika érdemjegyeit. A számok alapján határozzuk meg az osztályátlagot, majd határozzuk meg hány diák jegye volt magasabb mint az átlag.
Kérjük be 5 db számot billentyűzetről, de csak különbözőeket fogadhatunk el. Amennyiben a bevitel során olyan számot írna be, amely már szerepelt volna, úgy figyelmeztessük, és ezen számot írja be újra (amíg az különböző nem lesz).
Generáljunk 5 db lottó számot. Ügyeljünk arra, hogy ismétlődés ne fordulhasson elő!
Töltsünk fel 1..100 közötti véletlen számokkal egy 20 elemű vektort. Írjuk ki a vektor elemeit a képernyőre, majd határozzuk meg és írjuk ki a legkisebb és legnagyobb elem értékét is a képernyőre.
Kérjünk be (vagy töltsünk fel véletlenszámokkal) egy vektort számokkal, és határozzuk meg, van-e benne olyan elem, amely ismétlődik, vagyis többször is szerepel.
Kérjünk be (vagy töltsünk fel véletlenszámokkal) egy vektort 1..10 közötti számokkal, majd határozzuk meg melyik az az érték, amely legtöbbször szerepel a tömbben.
5 km-enként megmértük a felszín tengerszint feletti magasságát. (összesen N mérést végeztünk) A méréseket szárazföld felett kezdtük és fejeztük be. Ott van tenger, ahol a mérés eredménye 0 (víz), másutt nagyobb mint 0 (szárazföld). Határozzuk meg, van-e ezen a tengerszakaszon sziget!
Lehetséges kiegészítések:
- hány szigeten jártunk?
- Adjuk meg azt a szigetet (kezdő index), ahol a legmagasabb csúcs van!
- Írjuk ki a tengerszakaszok hosszát!
- Állapítsuk meg hogy van-e két egyforma szélességű (hosszú) sziget!
Chuck Norris egy erdei ösvényen sétálva azt vette észre, hogy előtte pocsolyák, és száraz területek vannak. Először arra gondolt, hogy híres pörgőrúgásával szelet kavar, és kiszárítja a pocsolyákat - de aztán az jutott eszébe hogy akár át is ugorhatná azokat. Mivel nagyon ügyes, ezért három szomszédos pocsolyán is keresztül tud ugrani, de négy szomszédos pocsolya esetén már vizes lesz a lába.
Az erdei ösvényt ábrázoljuk egy vektorban az alábbi módon:
- az ösvény egyes pontjait jellemezze egy szám az alábbi módon
- 0 képviseli a száraz részt
- 1 képviseli a pocsolyát
- az ösvény legyen 60 egység hosszú, tehát 60 számra van szükségünk
- az ösvény első és utolsó egysége mindenképpen száraz
- a középső elemek 70% valószínűséggel szárazak, egyébként pocsolyák
Töltsünk fel egy 60 elemű vektort a fentiek szerint számokkal, majd a vektort jelenítsük meg a képernyőn egy sorban. A jobb átláthatóság miatt a 0-t egy '.', a vizet egy '#' karakter jellemezze.
Határozzuk meg, hogy amennyiben Chuck képes három szomszédos pocsolyát átugrani, úgy a konkrét ösvény ismeretében képes-e száraz lábbal átjutni az ösvény túloldalára.
Kérjünk be egy pozitív egész számot, majd határozzuk meg a kettes számrendszerbeli alakját. Határozzuk meg hány 1-es és hány 0 alkotja ezen alakot.
Kérjünk be egy egész számot, és egy számrendszerbeli alapszámot (2..16). Írjuk ki az adott egész szám ezen számrendszerbeli alakját.